2021. augusztus 27-én a Magyarország – Szlovákia – Románia – Ukrajna ENI CBC Program 2014-2020 keretében megvalósuló MOBI projekt „Vízutak a Kárpátok térségében” témakörére összpontosító Kerekasztal megbeszélés keretében konstruktív egyeztetésekre és példaértékű előadásokra került sor.
A rendezvényt a Regionális Fejlesztési Intézmények Nemzetközi Szövetsége „IARDI” (UA), a Kárpátaljai Regionális Tanács (UA), a Máramaros Megyei Tanács (RO) és a Szatmár Megyei Tanács (RO), valamint a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat (HU) támogatta, a határ menti régiók képviselőinek közvetlen részvételével: Majorné László Brigitta, Mihaela Liţe és Matej Ovčiarka. A partnerek támogatásának és együttműködésének köszönhetően a rendezvény aktív párbeszédet eredményezett ezekről a fontos kérdésekről. A kerekasztal megbeszélés online módon zajlott.
Nataliya Nosa, a Regionális Fejlesztési Intézmények Nemzetközi Szövetségének (Ukrajna) ügyvezető igazgatója nyitotta meg az eseményt, és áttekintést adott a résztvevőknek a MOBI projekt megvalósításának jelenlegi helyzetéről. Jelenleg a Kárpátok régió hatékony kommunikációjának legtöbb, a projekt szempontjából stratégiailag fontos kérdését vitatták meg a partnerek és a projekt szakértői, különböző témákról folytak a megbeszélések, nevezetesen a vasúti kommunikáció akadályairól, a légi kommunikációról, a közlekedési folyosók és a kerékpárutak fejlesztéséről. Nataliya reményét fejezte ki, hogy a szakértői előadásokat és a szakértői elképzeléseket a szakmai intézmények és ügynökségek, hatóságok és önkormányzatok támogatni fogják, és figyelembe veszik majd a mobilitási terv kidolgozásánál.
Majorné László Brigitta, Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat, Magyarország, köszöntötte a résztvevőket, és hangsúlyozta, hogy a vízi kapcsolatok témája nagyon fontos, hiszen a határ menti országoknak van egy közös folyójuk, a Tisza. Ebben a kérdésben minden partner-megyének együtt kell működnie és közösen kell megoldani a problémákat.
Mihaela Liţe, Máramaros Megyei Tanács, Románia, hangsúlyozta, hogy fontos a Mobilitási Terv különböző területein a szakértők munkája elinduljon. A vízi kapcsolat témáját fontos megvitatni és beilleszteni a Mobilitási Tervbe, bár Máramarosban jellemzően nincs vízi közlekedés. Reményét fejezte ki a sikeres kerekasztal megbeszélés iránt, és sok sikert kívánt mindenkinek.
Matej Ovčiarka, a Kassai Önkormányzati Régió (Szlovákia) Regionális Fejlesztési Osztályának vezetője megköszönte a partnereknek a találkozóra szóló meghívást, és kifejezte meggyőződését, hogy az egyeztetéseket hamarosan fizikai találkozó formájában is meg lehet tartani. Hangsúlyozta, hogy az együttműködés révén a projektben foglalt valamennyi célt hatékonyan lehet teljesíteni. A projektben részt vevő régiók közlekedési kapcsolatai fontos témája a projektnek, legyen szó közúti, légi vagy vízi közlekedésről. Ovčiarka úr kijelentette, hogy az együttműködés minden résztvevő régió polgárainak új lehetőségeket biztosít a közlekedés és a rekreáció területén, és hogy a kassai önkormányzati régió nyitott a jövőbeni határokon átnyúló együttműködésre.
Vass Róbert, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat külső szakértője áttekintést adott Magyarország víziút-hálózatáról, és elmondta, hogy Magyarország két fő víziútja a Duna és a Tisza folyók. Vass úr a megye hajózható víziútjainak hosszára és a hajóméretekre összpontosított ezeken a víziutakon. Ezt követően a figyelem középpontjába került a folyószakaszok turisztikai és rekreációs hasznosításának lehetősége. Elhangzott, hogy a kelet-európai modell alapján 2020-ban elindult Magyarországon az üdülőhajós turizmus, a kirándulóhajózás mellett a kenuzás, amely egy egészséges, környezetbarát kirándulási forma.
Mykola Pigulyak, az ukrajnai Kárpátaljai Regionális Államigazgatás városépítési és építészeti osztályának vezetője megköszönte a szervezőknek a MOBI projektben való részvétel lehetőségét, és hangsúlyozta a területrendezéssel foglalkozó kormányzati szerveknek az ilyen konferenciákon való részvételének fontosságát. Pigulyak úr kijelentette, hogy a belvízi közlekedés a legtöbb európai közlekedési folyosón a közúti és vasúti közlekedés versenyképes alternatívája és kiegészítője. Ukrajnában azonban eddig nem használták széles körben. Az európai tapasztalatok azt mutatják, hogy az elmúlt évtizedekben a folyami szállítás sikeresen lépett be új piacokra, beleértve a tengeri konténerek szállítását az ország belsejébe.
A kontinentális darabáru- és kabotázsszállítás piacaira való behatolása szintén új lehetőséggé válik a modern logisztikai igényeknek megfelelő teherelosztási problémák megoldására. Ezt követően betekintést nyújtott az európai belvízi útvonalakba és a vízi szállításhoz szükséges zsugorodásba a Duna különböző szakaszain, összehasonlítva a Tisza folyó Csap városánál lévő paramétereivel, ahol a zsugorodás mélysége 1,80 m, míg a híd magassága 5,88 m. A folyami kikötőt Záhony-Csap térségében egy 2006-os keltezésű hivatalos dokumen tum jegyzi. Ez a kikötő a Tisza folyó 630 km hosszúságú vízi közlekedési hálózatának biztos kiindulópontjának tekinthető, a hajózási időszak kb. 280 nap az évben.
Liudmyla Kozlovska, szakértő, Ukrajna, bemutatta a határátkelőhelyek jelenlegi helyzetét, amelyek vizet használnak az átkeléshez. Ma csak egy ellenőrző pont van Kárpátalja területén („Dzvinkove-Lónya”), amely összeköt és vizet használ az átkeléshez. Van egy komp, amely lehetővé teszi, hogy az utasok és az autók átkeljenek a Tiszán Ukrajnából Magyarországra és fordítva. Az Európai Szomszédsági Eszköz keretében azonban több új kompátkelőhely létrehozását tervezték, nevezetesen a „Szatmárcseke-Tiszakóród – Badalovo-Varievo” és a „Tiszaszentmárton – Szolovka” kompátkelőhelyek létrehozását. Ami a vízi szabadidős turizmust illeti, Kárpátalja megyében a Tisza folyót a „Vylok – Tiszabecs” ellenőrző pont közelében aktívan használják kenuzásra. Kifejtette továbbá, hogy szükség van a határellenőrzési pontok infrastruktúrájának fejlesztésére, és ezért szeptember közepén Kárpátalja területén a Verkhovna Rada európai integrációval foglalkozó bizottságának helyszíni ülésére kerül sor.
Henadii Maltsev, Ukrajnai Tengeri Kikötők Hatósága, Ukrajna, megosztotta az Ukrán Tengeri Kikötők Hatóságának tapasztalatait a Duna Programban való részvételről – „DIONYSUS” projekt keretében. A projekt célja a Duna intelligens és fenntartható integrációjának támogatása az Európai Unió-Közép- és Kelet-Európa közlekedési folyosóinak nemzetközi szállítási láncaiba. Ukrajna számára a projektben való részvétel lesz az első lépés az Európai Bizottsággal való teljes körű együttműködésben, hogy további befektetéseket vonzzon a dunai ukrán kikötők fejlesztésére (a Duna Bizottság összes tagállamának összes áruforgalmából mintegy 30%-kal részesedik). Maltsev úr továbbá kifejezte Ukrajna készségét arra, hogy részt vegyen közös uniós projektekben, amelyek a jövőben fejlesztést biztosíthatnak Odessza és más régiók számára.
Reinhold Stadler, a romániai Máramaros Megyei Tanács szakértője bemutatta Románia víziút-rendszerét. A romániai vízi utak többnyire délen, főként a Duna mentén összpontosulnak. Jelenleg országos szinten prioritást élvez a dunai víziút-kapcsolat fejlesztése, míg a Tisza folyót nem használják széles körben hajózásra. Ennek ellenére Stadler úr kijelentette, hogy a Tisza folyó mind Románia, mind Ukrajna gazdaságának jóléte szempontjából alapvető fontosságú, a folyón turisztikai célú hajózásra van lehetőség, és a folyót akár kerékpáros infrastruktúrára is lehet használni.
Barbara Kovacheva, Kassai Önkormányzati Régió, Szlovákia, megjegyezte, hogy a Kassai Önkormányzati Régió nem rendelkezik közvetlen hatáskörrel a vízgazdálkodás terén, a felszín alatti vizek, a természetes gyógyvízkészletek és a vízfolyások kezelése kizárólag a Szlovák Köztársaság hatáskörébe tartozik. Barbara bemutatta a szlovákiai vízgazdálkodási minisztérium törvényhozását, amely felelős a belvízi hajózás, a kikötők és a vízi utak fejlesztési koncepciójának meghatározásáért, a vízi utak fejlesztésének és korszerűsítésének biztosításáért a jóváhagyott közlekedéspolitikával összhangban, a Szlovák Köztársaság képviseletéért a belvízi hajózás ügyeiben a belvízi hajózás területén működő nemzetközi szervezetekkel való kapcsolatokban. Kijelentette, hogy a Kassai Önkormányzati Régió igyekszik fejleszteni a régiót, közvetlen kapcsolatban áll a Szlovák Vízgazdálkodási Vállalattal. A Kassai Önkormányzati Régió kidolgozott egy stratégiai dokumentumot, a Kerékpárutak vázhálózatát, amelynek túlnyomó többsége a vízfolyások folyosóin halad.
A záróülésen Nataliya Nosa, a Regionális Fejlesztési Intézmények Nemzetközi Szövetségének (Ukrajna) ügyvezető igazgatója köszönetet mondott a Kerekasztal megbeszélés valamennyi előadójának a nagy információs értékkel bíró szakmai előadásaikért, és hangsúlyozta szakértői véleményük stratégiai jelentőségét. A „Tisza River Port” projekt egy stratégiailag fontos és megvalósítható projekt, amely a nemzetközi áruszállítások megvalósítására szolgáló hajózási társaság létrehozását célozza, amely a Tisza jobb partján lévő folyami kikötő megépítését és üzembe helyezését biztosítja. A fentiek alapján szükséges a „Kárpátaljai vízi utak” munkacsoport létrehozása magyar, ukrán, szlovák és román képviselők részvételével. A „MOBI” projekt keretében 2021 októberében további találkozókra és megbeszélésekre kerül sor a „Vízkapcsolatok” témakörében.