Kerekasztal megbeszélés “Határ infrastruktúra és határárkelőhelyek”

by Pylypenko Vadym

2021. október 4-én a határ menti régiók a Magyarország-Szlovákia-Románia-Ukrajna 2014-2020 MOBI projekt keretében megvalósuló “Határ menti infrastruktúra és határátkelőhelyek” témájára összpontosító kerekasztal-beszélgetés konstruktív vitáinak és szakértői előadásainak részeseivé váltak. 

A rendezvényt a Regionális Fejlesztési Intézmények Nemzetközi Szövetsége “IARDI” (UA), a Máramaros Megyei Tanács (RO) és a Szatmár Megyei Területi Közigazgatási Egység (RO), a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat (HU) és a Kassai Önkormányzati Régió (SK) támogatta a határ menti régiók képviselőinek közvetlen részvételével: Cristina Stern, Majorné László Brigitta, Mihaela Liţe és Dominika Kovacheva. A partnerek támogatásának és együttműködésének köszönhetően a rendezvény aktív párbeszédet hozott egy olyan fontos témáról, mint a “Határ menti infrastruktúra és határátkelőhelyek”. A kerekasztal-beszélgetés on-line formában zajlott.

 A találkozót Cristina Stern, Szatmár Megyei Területi Közigazgatási Egység (Románia), Mihaela Liţe, Máramaros Megyei Tanács (Románia), Majorné László Brigitta, Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat (Magyarország), Dominika Kovacheva, Kassai Önkormányzati Régió (Szlovákia) és Nataliya Nosa, a Regionális Fejlesztési Intézmények Nemzetközi Szövetsége “IARDI” (Ukrajna) ügyvezető igazgatója köszöntő beszédei nyitották meg.

Nataliya Nosa, a Regionális Fejlesztési Intézmények Nemzetközi Szövetsége “IARDI” (Ukrajna) ügyvezető igazgatója elmondta, hogy a MOBI projekt keretében már 4 kerekasztal-beszélgetést tartottak, így a “Határmenti infrastruktúra és határátkelőhelyek” témakörnek szentelt kerekasztal az utolsó. Ezután áttekintést adott a korábbi kerekasztal-beszélgetésekről és megbeszélésekről:

2020. november 26. – a Regionális Fejlesztési Intézmények Nemzetközi Szövetsége “IARDI” által kezdeményezett Kick-off találkozó Ungváron;

2021. január 28. – Partnerségi találkozó a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat kezdeményezésével;

2021. február 25. – “MOBI légiközlekedés a Kárpátok régióban” című kerekasztal-beszélgetés Romániában, Máramarosban;

2021. április 15. – Kerekasztal “MOBI Közlekedési folyosók és kerékpárutak” a Kassai Önkormányzati Régió kezdeményezésére, Szlovákia;

2021. június 15. – A Regionális Fejlesztési Intézmények Nemzetközi Szövetsége “IARDI” által kezdeményezett kerekasztal “Pénzügyi és operatív eszközök”;

2021. augusztus 27. – Kerekasztal megbeszélés a “Vízi utak a Kárpátok térségében”, Ukrajna kezdeményezésére;

2021. április 10. – Ukrajna által kezdeményezett kerekasztal megbeszélés a “Határmenti infrastruktúra és határátkelőhelyek” – mai rendezvény.

 Liudmyla Kozlovska, szakértő, Ukrajna, bemutatta a határátkelőhelyek infrastruktúrájának jelenlegi helyzetét. Az ukrán állami vámszolgálat adatai szerint Ukrajnában 74 nemzetközi határátkelőhely van. Mindezek a határátkelőhelyek újbóli eszközökkel ellátásra, felszerelésre szorulnak, és a határátkelőhelyekre vonatkozó cselekvési terv szerint a 2021-2023-as időszakra 30 határátkelőhelyet terveznek korszerűsíteni. Ezenkívül 5 új határátkelőhely építését tervezik, ebből 2 Kárpátalja régióban: Déda – Beregdaróc és Bila Tserkva – Sighetu Marmaţiei (Máramaros sziget). Az integrált határigazgatási stratégiával kapcsolatban is közölt néhány adatot. Így várható a határellenőrzési eljárások optimalizálása a megfelelő biztonsági szint biztosításával, az integratív határigazgatási szereplők tevékenységének koordinációs mechanizmusának bevezetése, amely biztosítja a megfelelő együttműködést, a határátkelőhelyeken túli államhatáron történő jogsértésekre való gyors reagálás stb. Ljudmyla arra a következtetésre jutott, hogy szükség van modern határátkelőhelyekre, de előbb a már meglévő rendszereket modern rendszerekre kell cserélni (számolvasó rendszer, súlykomplexumok, a járművek helyhez kötött szkennelő rendszerei stb.). E célból az ukrán kormány 2022-re több mint 145 millió eurót tervez biztosítani.

Mykola Pigulyak, az ukrajnai Kárpátaljai Regionális Államigazgatás városépítési és építészeti osztályának vezetője üdvözölte a kerekasztal résztvevőit, és ismertette a regionális államigazgatás álláspontját a határ menti infrastruktúra kérdésében. Ukrajnában van egy releváns regionális politika, amely magában foglalja a regionális állami közigazgatást, és folyamatosan ellenőrzi a határtervezés kérdését. Pigulyak úr kiemelte, hogy Ukrajna közigazgatási és területi reformon ment keresztül, ezért a határátkelőhelyeket ma már a helyi területi közösségek bevonásával tervezik és határozzák meg.

Erre példa a Bila Tserkva folyosó, amelyet a aknaszlatinai területi közösséggel közösen terveznek. Emellett a közösségek a területi terveiket a regionális tervezési dokumentum, azaz a közösségek átfogó területrendezési terve alapján tervezik. Pigulyak úr azt is hangsúlyozta, hogy jelentésének célja az, hogy biztosítsa, hogy a regionális államigazgatás és a regionális hatóságok ellenőrizzék a helyi területi közösségek tervezési tevékenységét, és biztosítják, hogy minden nemzetközi szerződést és különböző megállapodást figyelembe vegyenek a helyi tervezésben és azokban az állami érdekek megjelenjenek.

Zinovij Broyde, Ph.D., vezető kutató, az UEAN levelező tagja, a Csernyivci Regionális Államigazgatás vezetőjének tanácsadója, Ukrajna, a Csernyivci terület és Románia közötti határátkelőhelyek kérdéséről tartott előadást. A probléma az, hogy az ukrán-román határ több mint 300 km-es szakaszán csak néhány ellenőrző pont működik. Korábban 9 határátkelőhely volt a térségben, ma már csak 1 van. Ezek a határátkelőhelyek nem felelnek meg a schengeni követelményeknek, ezért át kell alakítani őket. Bár az átépítésekről román részről megállapodtak, és a következő változtatások lehetőségét az Ukrajna-Románia-Moldova programban hirdették meg, ezeknek a pontoknak a kiépítése még nem fejeződött be. Ezen kívül vannak új projektek, amelyek új határátkelőhelyek – “Ruska-Ulma”, “Shepit-Izvoarele Sucevei” – építését tartalmazzák, ukrán oldalon Ivano-Frankivszk és Csernyivci, román oldalon pedig Suceava és Máramarossziget (Maramureș) határátkelőhelyekkel. Broyde úr röviden bemutatta a teherforgalom és a személyforgalom közlekedési folyosóinak kérdését is.

Ukrajna függetlenné válása és a szomszédos országokkal való dunai együttműködés megteremtése óta hangsúlyozta, hogy a Kárpátokban a teljes kommunikációs rendszer fejlődésének vannak közös történelmi útvonalai, és hogy ezek helyreállítására sok lehetőség van. Az új TEN-T és a vasúti árufuvarozási folyosó mai kihívásaira válaszolva nyilvánvaló, hogy a Kárpátokon való rövid átkelés lehetősége nagyon fontos eszközzé tette a teherforgalom számára. Majd hozzátette, hogy a “zöld megállapodás” égisze alatt és a közlekedés jövőképe alapján óriási lehetőségek nyílnak a szomszédos uniós országok vasútjaival integrált 1520 km hosszúságú vasúti árufuvarozásra HU, SK, UA, RO, PL, MD felől/felé/azokon keresztül.

Dr. Vass Róbert, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat külső szakértője áttekintést adott a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei határinfrastruktúráról, és elmondta, hogy a fő személyszállítási határátkelőhelyek Záhony-Csap, Lónya-Harangláb, Barabás-Mezőkaszony, Tiszabecs-Tiszaújlak, Beregsurány-Asztély (az ukrán-magyar határon) és Csengersima-Petea, Csenger – Óvári, Vállaj-Csanálos (a magyar-román határon). Ezen kívül három vasúti határátkelőhely található a megyében: Záhony-Csap, Eperjeske és Tiborszállás. A figyelem középpontjába ezután az autópályák és autóutak kérdése került. Vass Róbert elmondta, hogy a közeljövőben a megyében egy autópálya és két autóút éri el a határt, ami tovább növelné a nemzetközi mobilitást, és biztosítaná a munkaerő szabad áramlását, valamint a nemzetközi turizmust.

Reinhold Stadler, a romániai Máramaros Megyei Tanács szakértője bemutatta Máramaros megye határon átnyúló rendszerét. A máramarosi határ hossza 164 km, amelyet többnyire vagy víz alkot, vagy erdős/hegyes területek vesznek körül. Három határátkelőhely van: Aknaszlatina- Máramarossziget (Sighetu Marmației), Teresva – Câmpulung Tisa és Valea Vişeului – Dilove. Stadler úr elmondta, hogy a fő áru- és utasforgalom kelet-nyugati irányban halad (Nagybánya, Szatmárnémrti).

Ezek a kapcsolatok meglehetősen erősek, míg a Nagybánya és Máramarossziget közötti kapcsolatok meglehetősen ritkák. Azt is hangsúlyozta, hogy a határokon átnyúló vasútvonalak stratégiai jelentőségűek. Jelenleg nincs közvetlen vasúti összeköttetés Nagybánya és az ukrajnai városok között, csak Máramarosszigettel van vasútvonal. A jövőben új összeköttetést terveznek Poienile de sub Munte és Shibene között, hidat Máramarossziget és Bila Tserkva között, valamint 2 új átkelőt, Piatra és Teceu Mic közelében. Ez rendkívül fontos lenne az árufuvarozás, az áruforgalom és az utasforgalom szempontjából.

Ionuţ Militaru, szakértő, Szatmár Megyei Tanács, Románia, a Szatmár megyei határ menti infrastruktúra áttekintését osztotta meg, és elmondta, hogy a megyében számos határátkelőhely van. Militaru úr bemutatta az adott határátkelőhelyen átutazó személyek számára vonatkozó adatokat. Az adatok szerint a legnagyobb forgalmat a Petea határátkelőhely bírja el. Ezt követően a vasúti sajátosságok kérdésére összpontosított. A vasúti közlekedéssel kapcsolatos részletes elemzés kimutatta, hogy a romániai vasút és infrastruktúra állapota miatt csökken az utasok száma.

Emellett különbség van az ukrán és a román nyomtáv között. Ukrajna 1,520 mm-es nyomtávot használ, míg Románia 1,435 mm-es nyomtávot. Ez időigényessé teszi a vonattal történő határátkelést. Militaru úr bemutatta a romániai határon átnyúló infrastruktúra SWOT-elemzését is. A román határ menti infrastruktúra erősségeinek, gyengeségeinek, lehetőségeinek és veszélyeinek elemzését tartalmazta.

Olekszandr Kish, a Kárpátaljai terület (Ukrajna) közúti szolgálatának szakértője üdvözölte a résztvevőket, és kijelentette, hogy a Kárpátalja terület több tervet dolgozott ki a régióban új határellenőrzési pontok megnyitására és a meglévő határellenőrzési pontok helyreállítására. Ezt követően a perspektivikus határellenőrzési pontok kérdésére összpontosított. Ezek egyike a jövőbeni ellenőrzőpont terve Magyarországgal – Nagyhódos – Velyka Palad, az ukrán oldalon az M26-os nemzetközi autópályával és a Vylok – Nevetlenfalu – Djakovo határátkelőhellyel. Az út 11,3 kilométeres szakasza közvetlenül a nagypaládi ellenőrző ponthoz vezet, a jövőben pedig a magyar oldalon Nagypalád és Kispalád községben újabb ellenőrző pont megnyitásáról lehet szó. Az ellenőrzőpont megnyitása esetén jó kilátás van a kerékpárút rendezésére. Kish úr azt is hozzátette, hogy a jelenleg rendelkezésre álló ellenőrzőpont Románia – Solomonovo – Máramarossziget határátkelőhely nem felel meg a korszerű követelményeknek, és átépítésre szorul. Mindazonáltal létezik egy perspektivikus határfejlesztési terv Románia – Bila Tserkva – Máramarossziget között, és ha a román és az ukrán kormány aláírja a szükséges dokumentumot, akkor új ellenőrzőpontot nyithatnak.

Dr. Kovács Zoltán, Nyíregyházi Egyetem, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei szakértő felvázolta, hogy a kormány kiemelt céljay a közlekedési infrastruktúra fejlesztése. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében két terület érintett a “MOBI” projekt megvalósíthatósági tanulmány tervében – Tiszabecs-Vilok határátkelőhely és a Beregdaróc település melletti határkereszteződés. Magyarország és Ukrajna között öt olyan határátkelőhely van, amelyen járművel át lehet kelni, amely éjjel-nappal nyitva van, Tiszabecs az egyik, Beregdaróc pedig egy nagyon fontos, nyugatot és keletet összekötő út. Kovács Zoltán elmondta, hogy a határtól Beregdarócig vezető út fejlesztése nagyon fontos, és nemcsak Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, hanem Kárpátalja, Szatmár és más régiók számára is óriási lehetőséget jelentene. Bejelentette azt is, hogy jelenleg tervezik az országhatárig tartó új autópálya építését. Az építkezés befejezése után új határátkelőhelyet nyitnának Magyarország és Ukrajna között.

A záróülésen Nataliya Nosa, a Regionális Fejlesztési Intézmények Nemzetközi Szövetségének (Ukrajna) ügyvezető igazgatója megköszönte a szakértőknek és partnereknek a részvételt és a szakmai előadásokat, amelyek nagy információs értékkel bírnak, és amelyek beépülnek az alapkutatásokba, és nagyon fontosak a projekt megvalósítása szempontjából. Hangsúlyozta, hogy ez volt az utolsó kerekasztal a MOBI projekt keretében, és hogy az előadások és az alapkutatások alapján a MOBI szakétői a november 11-i találkozót követően megkezdik a mobilitási terv kidolgozását a korábban elfogadott struktúra szerint. 

A MOBI projekt sajtó központja

Related Articles