Sajtóközlemény (2. rész)
2. ülésszak. „Vasúti összeköttetések a Kárpátok térségében”
A MOBI projekt 1. Partnerségi találkozója
„Korszerű határok infrastruktúra – sikeres Kárpátok régió ” (MOBI)
2021. január 28-án került sor az ENI Magyarország-Szlovákia-Románia-Ukrajna 2014-2020 Határon Átnyúló Együttműködési Program pénzügyi támogatásával megvalósuló „Korszerű határok infrastruktúra – sikeres Kárpátok régió ” (MOBI) projekt partnereinek és szakértőinek találkozójára.
A projekt célja: fenntartható platform létrehozása a személyek és áruk hatékony, határokon átnyúló mobilitásához a közlekedési és határ menti infrastruktúra fejlesztésével, a kormányok és szakmai szervezetek közötti együttműködés erősítésével, amely a közlekedési kapcsolatok fejlesztését célozza Ukrajna, Románia, Szlovákia és Magyarország határ menti régióiban. A projekt egy közös mobilitási terv kidolgozását irányozza elő, amely magában foglalja az egyes határrégiók regionális terveit a közlekedés és a határ menti infrastruktúra, a vasúti szolgáltatások, a nemzetközi légi szolgáltatások stb. fejlesztése terén.
A találkozót a Szabolcs – Szatmár – Bereg Megyei Önkormányzat (Magyarország) kezdeményezte, és az ukrajnai partnerek és szakértők találkozóját a konferenciateremben, valamint a magyarországi, szlovákiai, romániai és ukrajnai videokonferencia-kapcsolatot összekötve tartották meg. A találkozón részt vettek a MOBI projekt valamennyi partnerszervezetének képviselői, nevezetesen: Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Önkormányzata (Magyarország), Kassai Önkormányzati Régió (Szlovákia), Máramaros Megyei Tanács (Románia), Szatmár megye Területi Közigazgatási Egysége (Románia), Kárpátaljai Megye (Ukrajna) Közúti Szolgálata és a Regionális Fejlesztési Intézmények Nemzetközi Szövetsége IARDI (Ukrajna) képviselői.
A 3 panelbeszélgetés a következő kérdésekre összpontosított:
1. Regionális tervezés és a közlekedési kapcsolatok fejlesztése,
2. Vasúti kapcsolatok a Kárpátok térségében,
3. Légi közlekedési kapcsolatok a Kárpátok térségében.
A második ülésszak a Kárpátok régió vasúti összeköttetéseivel foglalkozott. A témában 3 szakértő szólalt fel:
– Z. Broyde, A Környezetbiztonság és erőforrás ágazatközi és regionális kérdéseivel foglalkozó Állami Tudományos és Műszaki Központ (SSTC „Ekoresurs”) igazgatója, PhD, vezető kutató, Сor.-Mem., a Csernyivci Regionális Államigazgatás vezetőjének UEAN tanácsadója beszédében az Európai Bizottság, az EU Duna Régióra vonatkozó stratégiája (EUSDR), a WBRD és a Kárpátok Egyezmény által támogatott elképzelést ismertette a Kárpátokon átnyúló vasúti kapcsolatok fejlesztéséről a Kárpátok térségében – a transz-Európai hálózattól a határ szakaszokig. Ez a megközelítés a teljes közlekedési infrastruktúra holisztikus fejlesztésén és a Kárpátok jelenlegi 8 országának társadalmi-gazdasági szférájának fejlesztésén alapul, az alpesi régió tapasztalatai alapján. A határokon átnyúló kommunikációs rendszer korszerű helyreállításának és továbbfejlesztésének szükségessége, mint az európai és euroatlanti integráció kulcsfontosságú eleme, a „Kárpátok” és a „Verhnij Prut” eurorégiók létrehozásának egyik sarokkövévé vált, amely továbbra is tükröződik a Kárpátok Egyezményben, az EUSDR-ben és az Európai Bizottság 2018-as határozataiban az EU közlekedési rendszerének a keleti partnerség országaira való kiterjesztéséről és az EU vasúti árufuvarozási folyosóhálózatának (RFC) kialakításáról. A Csop közelében lévő Fényeslitkén épülő East West Gate intermodális terminál építése, valamint Ukrajna elnökének a lengyel elnökkel 2020.10.12-én, illetve a Moldovai Köztársaság elnökének 2021.01.12-én tett közös nyilatkozatai kapcsán a Három Tenger Kezdeményezésbe való közös integrációs törekvésekről, a rendszer a vasúti és közúti összeköttetések tekintetében igényli a legnagyobb figyelmet. Ma ezek az összeköttetések az európai kontinens földrajzi középpontján, Ukrajnán keresztül az 5 EUSDR-ország összes határmenti régióját (valamint a kulcsfontosságú kárpátok turisztikai és rekreációs területeket) összekötik az új East West Gate / kelet-nyugati kapu termináltól a fekete-tengeri kikötőkig. E lehetőségek megvalósításához a vasúti forgalom helyreállítása szükséges a meglévő 1520 mm-es vágányon a magyarországi és szlovákiai határtól Csopban Kárpátalja, Ivano-Frankivszk, Csernyivci, Vinnyica és Odesa régiókon keresztül, hogy az utasok és áruk Ukrajnán keresztül történő legrövidebb tranzitját biztosítani lehessen. E potenciál megvalósítása, amely a Három Tenger Kezdeményezés mind a 12 országa számára fontos, két feladatot igényel.
A legegyszerűbb szakasz a forgalom újraindítása lesz ezen összeköttetések ukrán-moldovai szakaszán keresztül a csernovici Mamaliga állomástól Larga – Oknyicán át Mohiljov-Podilszkijig, majd tovább Zsmerynkán át keletre és Odessába. Ez egyáltalán nem igényel további beruházásokat. Az elvi megállapodás 2012-ben a kisinyovi és bukaresti vasúti csúcstalálkozókon született meg, és részben megvalósult a megújított 117/118-as Kijev-Csernyivci vasúti útvonalon.
A lényeg a Teresvától Rakhivig tartó (2006 óta felfüggesztett) útvonal visszaállítása a romániai 1520 mm-es pályaszakaszon Câmpulung la Tisa – Sihetu Marmației – Valea Vișeului (kb. 40 km) és az ukrajnai szakaszon keresztül: Dilove – Rakhiv (19, 2 km). A szükséges infrastrukturális és javítási munkálatok az EU „HU-SK-RO-UA” és „RO-UA” határon átnyúló együttműködési programjainak keretében végezhetők el.
Az EU 2021-2027 közötti támogatási programja és finanszírozása új lehetőségeket nyit a projekt megvalósítására a „Következő generáció” és a „Tisztességes átmenet” új megközelítéseiben a régiók és városok számára az Európai Zöld Megállapodás prioritásai szerint. Ukrajna és Moldova bevonását ezekbe a folyamatokba a 2020. június 18-i és a 2020. október 6-i uniós csúcstalálkozókon javasolták.
Az ilyen együttműködés alapvető előfeltételei az EUSDR 2021-2022-es ukrán elnöksége alatt teremthetők meg, és a megvalósításukhoz vezető első lépés az, hogy az ukrán-magyar kormányközi bizottság a következő hetekben megvizsgálja ezt a kérdést.
– Boris Ottmar, menetrend-menedzser, a Szlovák Vasutak Regionális és Elővárosi Közlekedési Termékeinek igazgatója Juraj Oravec kollégájával együtt bemutatta a kassai önkormányzati régió vasúti kapcsolatainak fejlesztési lehetőségeit. A Kassai Önkormányzati Régió 3,48 millió vonat-kilométerrel (a teljes szlovákiai szám 15%-a), 475 km közlekedési hálózattal (a teljes szlovákiai szám 16%-a), 50 távolsági vonattal (a teljes szlovákiai szám 33%-a) rendelkezik, 2 működő vasúti határellenőrzési ponttal : Čaňa (Szlovákia) – Hidasnémeti (Magyarország) and Čierna nad Tisou (Szlovákia) – Csop (Ukrajna), csakúgy mint 2 nem működő vasúti ellenőrző pont: Slovenské Nové Mesto (Szlovákia) – Sátoraljaújhely (Magyarország) és Maťovské Vojkovce (Szlovákia) – Ungvár (Ukrajna). Összesen 226 (az össz-szlovákiai vonatok 15%-a) belföldi vonat, 20 nemzetközi vonat és 103 vasútállomás (az össz-szlovákiai vonatok 14%-a) található a Kassai Önkormányzati Régió területén.
A jelenlegi válsághelyzet javítását célzó konkrét intézkedések 2021-ben a következők: a Kassa-Budapest nemzetközi összeköttetés 5 vonatpárral történő meghosszabbítása, a Pozsony-Bécs nemzetközi összeköttetés 3 vonatpárral történő meghosszabbítása, a Szlovák Vasút összesen 140 vonattal történő meghosszabbítása, további források bevonása a Szlovák Vasút külföldi szállításainak bérbeadásával, az új járművek üzembe helyezésének optimalizálása és a személyzet bevonása a regionális területeken, a Szlovák Vasút támogatási egységének 3,74%-os csökkentése.
A fenti intézkedésekről a fő részvényessel – a Szlovák Köztársaság Közlekedési és Építésügyi Minisztériumával – egyeztetnek. Ebben a szakaszban 59 új vonat bevezetéséről is döntés született Kelet-Szlovákia számára.
Az elővárosi közlekedésben 35 autóbusz korszerűsítését tervezik (az első autóbusz 2022 januárjában kerül átadásra), 13 új autóbusz építését (az első új autóbuszok átadására 2022 júliusában kerül sor), 9 EMU üzembe helyezését 2023-ig a vonalakon. Košice (Kassa) – Liptovský Mikuláš, Košice (Kassa) – Prešov (Eperjes) – Plaveč, Košice (Kassa) – Čierna nad Tisou, és Košice (Kassa) – Humenné.
További intézkedések közé tartozik a Kassa-Budapest vonatok közötti intervallum 2 órára csökkentése 7 vonatpár bevezetésével, valamint a Kassa-Budapest menetrend összecsatolása a Sátoraljaújhely-Miskolc-Budapest Intercity menetrendhez 2022-től. A kutatások szerint megállapítást nyert, hogy a Kassa – Budapest útvonalon a jelenlegi napi 2 vonatpár közlekedése nem felel meg az utasforgalom igényeinek, és ennek az intézkedésnek a megvalósítása nemcsak a 2,2 millió lakosú városokat fogja hatékonyan összekötni, hanem jelentősen növeli a gazdaság, a turizmus és általában a mobilitás potenciálját is. A további lépésekről ezen a területen jelenleg egyeztetés folyik a partnerek és az érdekelt felek között.
Az Ukrajnával való együttműködésben nagy lehetőségek rejlenek: 2019 júliusában a Kassa – Csop – Munkács közötti összeköttetést európai szabványú (1435 mm) vágánnyal vezették be. A Budapest – Záhony – Csop – Munkács összeköttetéssel együtt ez az irány fontos szerepet játszik a Kárpátok régió közlekedési rendszerében általában. A Szlovák Vasút a járványügyi helyzettől függően 2021 május-júniusában a Kassa – Csop – Munkács (Košice – Chop – Mukachevo) útvonalon napi 2 vonatpár helyreállítását tervezi, kilátásba helyezve a napi 4 vonatpárra való növelést.
A következő ígéretes irány a Kassa – Maťovské Vojkovce – Ungvár összeköttetés bevezetése. Ebben az irányban európai (1435 mm) és szovjet szabványú (1520 mm) vágányok is vannak, de a szovjet szabványú vágányt csak a teherforgalomban használják. A világjárvány előtt felmerült a személyforgalom bevezetésének lehetősége ebben az irányban, ami a Munkács – Csop – Kassa útvonal szovjet szabványú vágányon történő elindítását jelentette, amit jelentősen megnehezített, hogy a szovjet szabványú vágány csak az Amerikai acélkonszernhez vezet, és a Maťovské Vojkovce – Ungvár közötti 11 kilométernyi európai szabványú vágány bonyolult javítást vagy átépítést igényelt. Ennek az útvonalnak a meghosszabbítása az összes érintett partner és érdekelt fél egyetértésével lehetséges, valamint a megfelelő infrastruktúra fejlesztéséhez szükséges intézkedéscsomag végrehajtásával: modern vasúti vámterminálok kialakítása és a szállítás megfelelő léptékének bevezetése.
Általánosságban a vasúti összeköttetés fejlesztése a Lengyelország, Szlovákia, Románia, Magyarország és Ukrajna közötti együttműködés egyik kulcsának tekinthető.
- Claudia Breban szakértő, a Máramaros Megyei Tanács képviselője, a Máramaros megyei vasúti közlekedés jelenlegi helyzetéről és jövőbeli kilátásairól beszélt.
- – Máramaros megyében 2 fő vasútvonal indul:
Câmpulung la Tisa – Salva, amelyből 100 km halad át közvetlenül Máramaros megye területén. A vonalon 4 fő állomás található: Câmpulung la Tisa, Sighetu Marmației, Valea Vișeului és Vișeu de Jos;
Jibou – Baia Mare – Satu Mare, amelyből 41 km közvetlenül Máramaros megye területén halad át.
- Máramaros megyében nincsenek villamosított vágányok.
- Line Câmpulung la Tisa – Salva 3 részből áll:
- Vișeu de Jos – Borșa;
- Valea Vișeului – Vișeu de Sus – Dealul Ștefăniței
- Câmpulung la Tisa – Sighetu Marmației (Máramaros sziget)– Valea Vișeului – ez a vonal stratégiai jelentőségű, mivel egy olyan pálya, amely lehetővé teszi Sighetu Marmației (Máramaros sziget)(Máramaros, Románia) – Teresva (Kárpátalja, Ukrajna) és Valea Vișeului (Máramaros) – Berlibaș (Kárpátalja, Ukrajna) összeköttetését. Ma ezek a vasúti határátkelőhelyek nem működnek. A Câmpulung la Tisa – Salva vonalon összesen 5 alagút, 10 viadukt és 354 híd található. A személyszállító vonatok sebességhatára – 50 km/órától 80 km/óráig. A teherforgalom 2019 óta nem működik a vonalon.
A román vasút számos projektet finanszíroz a saját költségvetéséből, az állami költségvetésből és az operatív program forrásaiból:
– A Romániai Vasút költségvetéséből finanszírozott projektek:
– A Vișeu de Jos állomás épületének felújítása;
– A Bușag és Baia Mare (Nagybánya) közötti vasúti átjáró korszerűsítése;
Az állami költségvetésből finanszírozott projekt:
– Valea Vișeului – Petrova vonalon a Runcu alagút javítása és rekonstrukciója;
– A Bușag és Baia Mare (Nagybánya) közötti vasúti pálya nagyjavítása;
– A Lapuș folyón átívelő híd tőkejavítása Lapușelben;
– A partvédelem helyreállítása a Valea Vișeului – Vișeu de Jos vonalon;
– További 10 vasúti szintbeli átjáró korszerűsítése;
Az Operatív Program forrásaiból finanszírozott projektek:
– Baia Mare (Nagybánya) állomás, Máramaros megye főpályaudvarának korszerűsítése.
Máramaros megyében csak Regio és InterRegio vonatok közlekednek. Közvetlen összeköttetés van Bukarest-Észak, Brassó és a Prahova-völgyi és kolozsvári üdülőhelyekkel. Nyáron a Fekete-tenger partjára közvetlen vonatok közlekednek.
A 2020-2021-es időszakra már tervezik 2 vonat bevezetését a Baia Mare (Nagybánya,(Máramaros, Románia) – Püspökladány (Magyarország) – Budapest (Magyarország) – Bécs (Ausztria) útvonalon, amely a koronavírus hatásainak leküzdése után azonnal megkezdődik.
Összesen 24 elővárosi, 14 InterRegio és 2 Regio vonat érkezik és indul hetente többször vagy naponta a nagybányai állomásról. A 2020-2021-es menetrend szerint 10 Regio vonat érkezik és indul hetente többször vagy naponta Sighetu Marmației (Máramaros sziget) állomásról. Van egy weboldal, egy call center és egy platform a jegyvásárlásra, amely kedvezményeket biztosít nyugdíjasoknak, diákoknak és egyetemistáknak.
A román vasút tehervonatainak száma összesen 987, amelyek többsége Romániában vagy a volt Jugoszláviában készült. Annak ellenére, hogy a teherszállítás jelentős helyet foglal el a piacon, amit a CFR Marfă sikeres reformjai általánosságban biztosítottak, ez az irány továbbra sem nyereséges. A tehervonatok Máramaros megyében csak a Baia Mare (Nagybánya) állomáson közlekednek, így a teherforgalom volumene 2020-ban meglehetősen alacsony volt – 11 000 tonna.
2020-ban a Săcel, Vișeu de Jos és Leordina állomásokon a tehervonatok kiszolgálása leállt a vasút jelentős leromlása miatt, ami viszont korlátozta a teherforgalom volumenét. Ennek következtében a teherszállítási költségek emelkedtek, és a közúti szállítással való verseny ellehetetlenült. A fent említett állomások 2020-ig évente 30 000 tonna rakományt szolgáltak ki. A vasútvonalak korszerűsítése lehetővé teszi, hogy a vállalkozás visszatérjen a Máramaros megyén keresztül történő vasúti áruszállításhoz. Ezenkívül a helyszínen összesen 21,6 km hosszúságú Mocăniţa – Vaszary-völgy turistaútvonal üzemel. Ezen az útvonalon dízel- és gőzmozdonyok közlekednek.
Ionuţ Militaru, a Szatmár Megyei Tanács szakértője tájékoztatta a partnerségi találkozó résztvevőit a Szatmár megyei vasút jelenlegi helyzetének és jövőjének főbb jellemzőiről.
Szatmár megye vasútvonalai ma 200 km hosszú egyvágányú pályából állnak, amelyek teljesen nem villamosítottak. A vasúti kocsik száma 1000 km-enként 45,26 km.
A teherszállítás terén stratégiai jelentőségű a Carei (Nagykároly) vasúti ellenőrzőpont (Románia-Magyarország) és a Halmeu vasúti ellenőrzőpont (Románia-Ukrajna), különösen Halmeun keresztül évente 18 000 tonna áru halad át. A tehervonatok megengedett sebessége Szatmár megyében azonban alacsony: 17 km/órától 26 km/óráig terjed, szemben az EU-ban közlekedő tehervonatok átlagsebességével – 83 km/óra. Jelenleg a közúti áruszállítás rugalmasabb, gyorsabb és gyakoribb.
A személyszállítás terén a Szatmárnémeti-Bukarest vasútvonal évente 5 000 utast szállít, és a Szatmárnémeti-Bukarest repülőjárat is ugyanezzel a számadattal rendelkezik. Naponta 39 személyvonat érkezik és indul a szatmári állomásról, de csak 1 vonat indul Bukarestbe. A vasúti személyszállítási kapcsolat nagy bonyolultsága a menetidő korlátozása: a Szatmárnémeti-Brassó vonalon például 18 korlátozást állapítottak meg, és a minimális menetidő 12 óra.
A távolsági járatokon a vasúti személyszállítás legnagyobb versenytársa a légi közlekedés. A Szatmárnémetiből Bukarestbe repülővel és vonattal egyaránt 45 euróba kerül a jegy, de a repülés időtartama mindössze 1 óra 20 perc. A közúti közlekedés konkurenciájának elvesztésének fő oka a sebességkorlátozás (45-63 km/óra), annak ellenére, hogy a mozdonyok 140 km/órára is képesek felgyorsulni.
A vasúti összeköttetés fő előnyei Szatmár megyében a következők: nagy vasúti sűrűség, sokkal kisebb környezetszennyezés, alacsony baleseti arány – nagy biztonság, nincs közúti torlódás.
Jelenleg ígéretes projektek vannak folyamatban, amelyek fő célja a szatmárnémeti és a nagykáolyi állomások, valamint más vasúti átkelőhelyek korszerűsítése megyei szinten. A vasútvonal rekonstrukciójára vonatkozó megfelelő intézkedések végrehajtásától függően a vonatok nagyobb sebességgel közlekedhetnek majd, és új járatok indítására is lehetőség nyílik. Közvetlenül a járatok időtartamának csökkentése után növekedni fog az utasforgalom és a bevételek, amelyek átirányíthatók a következő beruházásokra: terminálok, kocsik stb. rekonstrukciója.
Szatmár megye vasúti infrastruktúrájába nagy beruházásokra van szükség, mivel az egyvágányú vágányok akadályozzák a vonatok gyors és hatékony közlekedését, valamint általában a vasúti logisztika hatékony működését. Mindenekelőtt a Szatmárnémeti és Baia Mare (Nagybánya) közötti pálya felújítására van szükség, ami a felére csökkenti a menetidőt. A korszerűsítés másik területe a Szatmárnémeti-Carei (Nagykároly) pálya. Ezeket az intézkedéseket a lehető leghamarabb el kell kezdeni, hogy 2030-ra Szatmár megye erős vasúti infrastruktúrával rendelkező régióvá váljon.
A partnerségi találkozó második ülésének végén Majorné László Brigitta, a Szabolcs – Szatmár – Bereg régió képviselője, a projekt kommunikációs menedzsere (Magyarország), valamint Nataliya Nosa, a projekt koordinátora és a IARDI Nemzetközi Szövetség vezetője (Ukrajna) megköszönte a résztvevőknek és a szakértőknek a szakmai hozzáállást. A megbeszélések során megállapítást nyert, hogy a vasúti összeköttetések helyreállítására és továbbfejlesztésére irányuló tevékenységeket fokozni kell, valamint a határ menti régiók ez irányú erőfeszítéseit össze kell fogni annak érdekében, hogy a Kárpátok régiójában hatékony határokon átnyúló személy- és árumobilitás jöjjön létre.
Tekintettel a fenti témák fontosságára, a nemzetközi konzorcium úgy határozott, hogy a vasúti kommunikáció témakörében a következő tematikus megbeszéléseket tartalmazó rendezvényt 2021 március-áprilisára tervezi.
A Regionális Fejlesztési Intézmények Nemzetközi Szövetségének (IARDI) sajtóközpontja