Regionális tervezés és a közlekedési kapcsolatok fejlesztése (1. rész)

by Pylypenko Vadym

Sajtóközlemény (1. rész)

A MOBI projekt 1. Partnerségi találkozója

„Korszerű határok infrastruktúra – sikeres Kárpátok régió” (MOBI)

2021. január 28-án került sor az ENI Magyarország-Szlovákia-Románia-Ukrajna 2014-2020 Határon Átnyúló Együttműködési Program pénzügyi támogatásával megvalósuló “„Korszerű határok infrastruktúra – sikeres Kárpátok régió” ” (MOBI) projekt partnereinek és szakértőinek találkozójára.

A projekt célja: fenntartható platform létrehozása a személyek és áruk hatékony, határokon átnyúló mobilitásához a közlekedési és határ menti infrastruktúra fejlesztésével, a kormányok és szakmai szervezetek közötti együttműködés erősítésével, amely a közlekedési kapcsolatok fejlesztését célozza Ukrajna, Románia, Szlovákia és Magyarország határ menti régióiban. A projekt egy közös mobilitási terv kidolgozását irányozza elő, amely magában foglalja az egyes határrégiók regionális terveit a közlekedés és a határ menti infrastruktúra, a vasúti szolgáltatások, a nemzetközi légi szolgáltatások stb. fejlesztése terén.

A találkozót a Szabolcs – Szatmár – Bereg Megyei Önkormányzat (Magyarország) kezdeményezte, és az ukrajnai partnerek és szakértők találkozóját a konferenciateremben, valamint a magyarországi, szlovákiai, romániai és ukrajnai videokonferencia-kapcsolatot összekötve tartották meg. A találkozón részt vettek a MOBI projekt valamennyi partnerszervezetének képviselői, nevezetesen: Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Önkormányzata (Magyarország), Kassai Önkormányzati Régió (Szlovákia), Máramaros Megyei Tanács (Románia), Szatmár megye Területi Közigazgatási Egysége (Románia), Kárpátaljai Megye (Ukrajna) Közúti Szolgálata és a Regionális Fejlesztési Intézmények Nemzetközi Szövetsége IARDI (Ukrajna) képviselői.

A 3 panelbeszélgetés a következő kérdésekre összpontosított:

– Regionális tervezés és a közlekedési kapcsolatok fejlesztése

– Vasúti összeköttetések a Kárpátok térségében

– Légi összeköttetések a Kárpátok régiójában.

A résztvevőket Seszták Oszkár, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Közgyűlés elnöke (Magyarország) és Olekszij Petrov, a Kárpátaljai Regionális Tanács vezetője (Ukrajna) köszöntötte.

 Seszták Oszkár, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Közgyűlés elnöke köszöntőjében hangsúlyozta, hogy a projekt ötlete négy évvel ezelőtt fogalmazódott meg az ukrán partnerekkel közösen. Akkor kezdődtek meg a tárgyalások a jelenlegi partnerekkel a projekt kidolgozásáról és céljainak meghatározásáról, a nyíregyházi Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Önkormányzatának épületében. Megjegyezte, hogy az önkormányzat számos nemzetközi projektet valósít meg, és örül annak, hogy több projektet is ugyanezekkel a partnerekkel valósítanak meg. Néhány éve egy ENPI projekt keretében közösen dolgozták ki a Kárpátok Eurorégió 2020 stratégiát, amely a mobilitást és a határ kompatibilitást helyezi előtérbe. Egy ország vagy régió versenyképességét elsősorban az infrastruktúra elérhetősége és fejlesztése határozza meg. Fontos, hogy az összes meglévő autópálya a határig az Európai Unió kereskedelmi útvonalakat hozzon létre, és általában véve, hogy kompatibilisebb és gyorsabb legyen az európai kontinensen, és megfeleljen az áruszállítás, a közúti közlekedés és a mobilitás igényeinek. Magyarország legfontosabb közlekedési beruházásai, amelyek 2021-ben fejeződnek be, a Közép- és Kelet-Európát összekötő Via Carpathia gyorsforgalmi út közlekedési folyosójának elemei, amelyet Magyarország elsőként épít meg a saját területén, valamint Európa legnagyobb intermodális terminálja Fényeslitkén.

 Olekszij Petrov, a Kárpátaljai Megyei Tanács (Ukrajna) elnöke megköszönte Seszták Oszkárnak, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Közgyűlés elnökének a találkozó megszervezését, gratulált az ukrán, szlovák, magyar és román kollégáknak, és megjegyezte a közlekedési potenciál fontosságát mind Ukrajna, mind általában a kárpátaljai terület számára. Hangsúlyozta, hogy a Kárpátaljai Megyei Tanács tavaly elfogadta a regionális fejlesztési stratégiát, amely a kárpátaljai terület tranzit- és turisztikai potenciáljának fejlesztésére összpontosít. Az állami és regionális hatóságok nagy erőfeszítéseket tesznek a stratégia megvalósítása érdekében. Ukrajna összes területe közül a kárpátaljai terület építette a legtöbb utat, továbbá a terület komoly előrelépést tett a föld kisajátítási dokumentumok kialakítása és a nemzetközi ellenőrzőpontok építésének megkezdése irányában. Mindenekelőtt két nemzetközi ellenőrzőpontról van szó, amelyeket kormányközi megállapodásokban jelöltek meg: Déda (Ukrajna) – Beregdaróc (Magyarország), ahol a magyar partnerekkel közösen épül az V. páneurópai közlekedési folyosó, valamint a Bila Tserkva (Ukrajna) – Sighetu Marmaţiei (Románia) nemzetközi ellenőrző pont.

A mobilitás másik új elemeként a projekt keretében 4,35 km hosszú kerékpárút épül Tiszabökénytől Tiszapéterfalváig.  Hamarosan megkezdődik a légi közlekedés fejlesztési lehetőségeinek tervezése, valamint a kis repülőgépek repülése új megközelítéseinek kidolgozása egy másik nyertes projekt keretében az ENI CBC program pénzügyi támogatásával. A Magyarország-Szlovákia-Románia-Ukrajna 2014-2020 “Kárpátok kisrepülés – új megközelítések a személyek és áruk mobilitására a Kárpátok régiójában”. A stratégiának akkor van nagy jelentősége, ha annak elemeit konkrét projektekben valósítják meg.

Natalia Nosa, a projekt koordinátora és a Regionális Fejlesztési Intézmények Nemzetközi Szövetségének “IARDI” (Ukrajna) vezetője bemutatta a “„Korszerű határok infrastruktúra – sikeres Kárpátok régió” ” (MOBI) projekt fő célkitűzéseit és tevékenységeit, amely fenntartható platformot biztosít a személyek és áruk hatékony, határokon átnyúló mobilitásához, javítva a közlekedési és határinfrastruktúrát, erősítve az együttműködést azon önkormányzatok és szakmai szervezetek között, amelyek tevékenysége hatással van a közlekedési kapcsolatok fejlesztésére Ukrajna, Magyarország, Szlovákia és Románia határ menti régióiban.

A projekt egy közös mobilitási terv kidolgozását irányozza elő, amely összehangolja az egyes határrégiók regionális terveit a közlekedés és a határ menti infrastruktúra, a nemzetközi közlekedési folyosók, a vasút, a nemzetközi légi közlekedés stb. fejlesztése terén.

A közös mobilitási terv szerkezetét kidolgozták és szakértői egyeztetés céljából megismertették az érdekelt felekkel, megkezdődött a jelenlegi helyzet tanulmányozása és a közlekedési hálózatok és közlekedési csomópontok fejlesztési helyszíneinek meghatározása a határ menti régiókban.

Jelenleg számos tematikus megbeszélés zajlik a közlekedési és a határmenti infrastruktúra, a vasúti és légi szolgáltatások fejlesztéséről a Kárpátok régiójában. A jövőben tervezik a vízi közlekedési lehetőségek, a Felső-Tisza menti folyami kikötő létrehozásának kérdését is felvetni.

A partnerségi találkozó első ülése a regionális tervezéssel foglalkozott a közlekedés és a határ menti infrastruktúra fejlesztése terén. A következő felszólalások hangzottak el:

Makszim Györgyné Dr. Nagy Tímea és Dr. Kovács Zoltán, a Nyíregyházi Egyetem képviselői, Szabolcs-Szatmár-Beregi megye szakértői, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei  közlekedési és határmenti infrastruktúra fejlesztésének területi tervezésének főbb szempontjait tárták fel. Az infrastruktúra a területfejlesztés egyik leghatékonyabb eszköze. A regionális fejlesztés fő célja az életminőség és a versenyképesség javítása, amelyhez az infrastruktúrafejlesztés szükségszerűen hozzátartozik. A fejlett infrastruktúrával rendelkező térségek napjainkban felértékelődtek. A tőke demonstratívan azokat a területeket részesíti előnyben, ahol az infrastrukturális feltételek adottak. Ezért az ország különböző régiói közötti gazdasági különbségek az infrastrukturális elmaradottsággal magyarázhatók. A területrendezés szempontjából a legfontosabb műszaki infrastrukturális elemek a közlekedési rendszerek.

Mivel a szinergiák megvalósulása a műszaki infrastruktúra esetében jól nyomon követhető, a társadalmi-gazdasági életben, ez vált a legbefolyásolóbb tényezővé. Például az autópályák azáltal, hogy nagyobb térbeli mobilitást biztosítanak a gazdasági mobilitás számára, az üzleti beruházások fontos letelepedési tényezői.

A közlekedési hálózatok fejlesztése a regionális fejlődés egyik alapvető mozgatórugója. A regionális elérhetőség napjainkban az egyik legfontosabb gazdasági letelepedési tényező. A régió fejlődéséhez elengedhetetlen a modern személy- és áruszállítás feltételeinek megteremtése minden ágazatban. Az infrastruktúra fejlesztésének közvetett szempontjai a társadalmi-gazdasági élet számos területén megsokszorozzák az egyéb szempontokat. Az infrastruktúra hatásainak vizsgálatában többféle megközelítés létezik. Az egyik a horizontális hatás, a másik az ágazati hatás. A horizontális hatás azt jelenti, hogy a közlekedési infrastruktúra elemeinek fejlesztése nem öncélú, hanem a gazdasági fejlődés célját jelenti. A horizontális hatás például a hatékonyság, a jólét és az életszínvonal növelését jelenti. Az ágazati hatás hangsúlyai azt jelentik, hogy az infrastruktúra a gazdaság valamennyi ágazatára pozitív hatást gyakorol.

Ugyanakkor a térségek és települések infrastruktúrája meghatározza a társadalmi-gazdasági helyzetet és a fejlődés közvetlen lehetőségeit és korlátait.

Szabolcs-Szatmár Bereg megye állami közútjainak hossza folyamatosan növekszik, 2019-ben megközelíti a 32000 kilométert. Az elsőrendű és másodrendű főutak hossza 2005 és 2020 között nem változott jelentősen, Az autópálya megyei szakasza 2016-ban épült. A megyén belüli autópálya hossza 93 km. A kerékpárutak hossza 2007 óta folyamatosan növekszik, 2019-re megközelíti a 3500 km-t.

A magyar kormány egyik kiemelt célja a közlekedési infrastruktúra fejlesztése. Ezen a területen 2030 előtt a fő cél, hogy mindenhonnan 30 perc alatt elérhető legyen a legközelebbi autópálya-szakasz.  Az autópályák fejlesztésén belül két országos kiemelt cél van:

1) Magyarországon a megyei jogú városok közvetlen hozzáféréssel rendelkezzenek az autópálya-hálózathoz. Közülük 18 már rendelkezik közvetlen hozzáféréssel az autópálya hálózathoz, köztük Nyíregyháza is. A stratégia meghirdetése óta több város is csatlakozott a stratégiához: Szombathely, Békéscsaba, Eger és Szolnok.

2) Az autópályák meghosszabbítása az országhatárokig. Az M3-as autópálya jelenlegi vége már Vásárosnamény közelében van, és lehetőség nyílik az autópálya folytatására az ukrán és a román határig.

Rendkívül fontosak a következő autópálya-fejlesztési projektek: 

– Az M3-as meghosszabbítása, amely autópályából, 1 Tisza-hídból, mindkét oldalon 1 egyszerű pihenőhelyből, 1 határellenőrző pontból áll. 

– az M49 autópálya szakaszának megépítése (a szakasz eredete a meglévő M3 autópálya és az M49 autópálya összekötése két helyen).

– az M34 autópálya szakaszának megépítése. Jelenleg a Magyarország és Ukrajna közötti közúti áruszállítás a Záhony – Csop ellenőrző ponton keresztül lehetséges. Az M34-es teljes kapacitású használatához szükséges a közúti infrastruktúra összekapcsolása.

Az M3-as meghosszabbításának minden változata több helyen keresztezi majd a Tiszát. A hidak építése mindig nagyon drága és nagyon lassú, emiatt az M3-as ezen szakaszának építése várhatóan drága lesz. Ha a szakasz megépül, akkor az az autópálya lesz a negyedik autópálya, amely eléri a magyar országhatárt.

A szakasz jelenleg tervezés alatt áll, az építkezés megkezdésének pontos időpontjáról nincs információ. A meghosszabbítás hossza 23 km, az útvonal kialakítása: 2 x 2 sávos (Autópálya leállósáv nélkül, de esetleg autópályává fejlesztve), 1 híd a Tisza felett Vásárosnamény közelében, mindkét oldalon 1 egyszerű pihenőhely, 1 határállomás, előzetes építési feltételek: 37 hónap.

A következő projekt az M49-es autópálya tervezése és építése. A cél az M3-as autópálya összekötése az M49-essel Őr és Jármi községek közelében.

Az építkezés két szakaszból áll: az első szakasz az M3-tól Ököritófülpösig (25 km), a második szakasz pedig Ököritófülpöstől Csengerig (országhatár – 20 km). Mindkét szakasz jelenleg tervezés alatt áll. a főbb paraméterek a következők:

Az útvonal kialakítása – 2 x 2 sáv, 4 híd (a vasút és más útvonalak felett) 1 egyszerű pihenőhely mindkét oldalon, 1 határellenőrzési pont, 2 súlymérési állomás.

 A következő pont az M34-es autópálya Záhony – Csop határállomásig tartó szakaszának építése volt. A meglévő közlekedési infrastruktúrát mindkét országban ennek figyelembevételével tervezték. Az új szakasz és az új határállomás megépítéséig az M34-es fontos szerepet játszik az Ukrajna felé irányuló közúti áruszállításban. Az M34-es szakaszát a nemzeti infrastruktúra-fejlesztő társaság készíti elő, az építkezés megkezdésének tervezett időpontja 2023. Főbb paraméterek: a szakasz hossza 36 km; az útvonal kialakítása: 2 x 2 sávos.

17 híd a vasúti és az egyéb útvonalak felett, 1 egyszerű pihenőhely mindkét oldalon.

Következő stratégiai beruházás – a Fényeslitke melletti East West Gate (Kelet-Nyugati kapu) intermodális terminál építése, amely építése már megkezdődött. A beruházók és a fejlesztők szerint a terminál fontos szerepet játszik az új Selyemúthoz való kapcsolódáshoz.

Főbb műszaki paraméterek:

  • A terület mérete 85 hektár, a maximális kapacitás évi 1 millió TEU lesz, a vasúti darukocsik 850 m hosszúak, és 740 m hosszú teljes vonatok fogadására lesznek alkalmasak. A terminál fő feladata a normál és széles nyomtávú vasút, valamint a közút és a vasút közötti összeköttetés biztosítása.
  • A terminál darui képesek lesznek 45 konténer kezelésére; a daruk képesek lesznek daruzható és nem daruzható félpótkocsik kezelésére, a terminál 4 mobil konténer rakodó járművel, 5 terminál vontatóval és 10 terminál félpótkocsival fog rendelkezni.
  • Az üzemeltető szoftver képes lesz online kapcsolatot teremteni az ügyfelekkel (5G). A beruházások értéke megközelítőleg 62 millió EUR.
  • A Nyíregyházi Egyetem megállapodást kötött az East West Gate szervezetével, és ennek keretében a jövőben logisztikai szakembereket készít fel.
  • A terminál képes lesz a NiKRASA rendszer használatára (a nem daruzható félpótkocsik daruzhatóvá átalakítása). Átadását követően ez lesz a legnagyobb és legmodernebb szárazföldi intermodális terminál Európában, amely a vasúti nyomtávváltást használja.

Eduard Maliar, a Kárpátaljai Regionális Államigazgatás (Ukrajna) Infrastruktúra, a helyi jelentőségű közúthálózat fejlesztése és karbantartása, valamint a lakás- és kommunális szolgáltatások főosztályának igazgatója a regionális tervezés lehetőségeit mutatta be a közlekedés és a határ menti infrastruktúra fejlesztése terén. Eduard Malyar megjegyezte, hogy a két ukrajnai és a magyarországi külügyminiszter legutóbbi találkozóján prioritásként megerősítették az V. páneurópai közlekedési folyosó megépítését Trieszt és Ljubljana között, amely a Déda mellett megépítendő jövőbeli nemzetközi ellenőrző pontnál csatlakozik majd az M3-as autópályához. (Kárpátalja) – Beregdaróc (Magyarország). Jelenleg a Kárpátalja Megyei Közúti Szolgálat dolgozza ki a vonatkozó projektdokumentációt a fenti út megépítéséhez, amely csatlakozik az M08-as Kijev-Csop autópályához. Közvetlenül Zelenszkij elnök a határmenti infrastruktúra fejlesztésének prioritásait határozta meg, mindenekelőtt a Bila Tserkva – Sighetu Marmatiei nemzetközi ellenőrzőpontot kell megépíteni. Ez az ellenőrző pont összeköti majd Ukrajna fő autópályáit, így az M09-es és a D18-as autópályát Romániából. Jelenleg a fő forgalom a Csop – Záhony nemzetközi ellenőrzőponton keresztül halad, amely zsúfolt, és a teherautók óriási száma hatalmas sorokat képez. A beruházás építésének befejezése után a teherautók egy részét a román határon található Bila Tserkva – Sighetu Marmatiei ellenőrző pontra fogják irányítani. A romániai kollégák terve szerint a Tisza folyón egy négysávos híd építését tervezik. Az Ukravtodor szinten már megtervezték az ellenőrző ponthoz vezető autópálya megépítésére vonatkozó előzetes project dokumentációt. Általánosságban ezek a kérdések Ukrajna Külügyminisztériuma és az ukrajnai Állami Pénzügyi Szolgálat ellenőrzése alá tartoznak.

Eugene Luksha, a GreenWheels projekt koordinátora (Ukrajna) a GreenWheels projekt keretében a határokon átnyúló közlekedési infrastruktúra tervezésében az elektromos járművek fejlesztésének főbb tendenciáit tárta fel. A Green Wheels projekt példáján lehetőség van arra, hogy pontosan meghatározzák, hogyan lehet együttműködést kialakítani. A Green Wheels projekt célja, hogy kedvező feltételeket teremtsen a környezetbarát és környezetkímélő közlekedés – az elektromos járművek – határokon átnyúló mobilitásának növekedéséhez. Ez a projekt a különböző tevékenységi ágazatok kapcsolódására összpontosít, különösen az infrastrukturális komponensként várható hatása (a közlekedési infrastruktúra elektromos járművek igényeihez való igazítása révén). Szintén a lényeg az éghajlati hatások, amelyek a mobil forrásokból származó káros kibocsátások csökkentésével kapcsolatosak. Ezen túlmenően az elektromos járműágazat a gazdaság egész ágazatának átrendeződését jelenti, mivel új munkahelyeket teremt, valamint új ipari létesítményeket, amelyeket széles körben használnak az innovatív fejlesztésekhez. Jelenleg a fejlődés inkább spontán módon történik.

A projekt keretében feltárják a piacokat, töltőállomásokat építenek, létrehoznak egy “Green Wheels” elektromos töltőközpontot az ukrán oldalon, zéró kibocsátású technológiával – alternatív energiaforrásokból, jelen esetben naperőművekből történő töltéssel. Tájékoztatják a lakosságot, partnerségeket alakítanak ki, és elősegítik Szlovákia, Magyarország és Kárpátalja városainak területrendezését.

Vasyl Markovych, a Kárpátalja Megyei Közúti Szolgálatának képviselője a Kárpátalja megye közlekedési kapcsolatainak fejlesztésére vonatkozó megvalósíthatósági tanulmányok kidolgozásának sajátosságairól beszélt.

Kárpátalja megye területe egyedülálló régió. Ukrajna legnyugatibb részén található, és négy országgal határos: Lengyelországgal, Szlovákiával, Magyarországgal és Romániával. Lengyelországgal 30 kilométer, Szlovákiával mintegy 100 kilométer, Magyarországgal 200 kilométer, Romániával pedig mintegy 200 kilométer hosszú határszakasza van. Ma 10 ellenőrzőpont van a Kárpátalja megye területén: három Szlovákiával, öt Magyarországgal és kettő Romániával. Közülük 3 teherforgalmi: Ungvár – Vyšné Nemecké, Csop – Záhony és Djakovo – Halmeu. Általánosságban elmondható, hogy Kárpátalja megye hálózata a közutakkal együtt mintegy 12 000 km, az állami utak – 928 km, a helyi utak – 2500 km, a többi önkormányzati és egyéb utak. Tekintettel arra, hogy az Európai Unió ajánlásai szerint az ellenőrző pontoknak egymástól 7-15 km távolságra kell elhelyezkedniük, a megvalósíthatósági tanulmányok megvizsgálják az ellenőrző pontok hálózatának fejlesztési lehetőségeit annak érdekében, hogy lehetőséget teremtsenek új ellenőrző pontok megnyitására.

Tekintettel a Szlovákiával meglévő három ellenőrző pontra, további három ellenőrző pont megnyitását fontolgatják: Ulič – Zabrod, Storozhnytsia – Záhor és Solomonovo – Čierna nad Tisou. A fent említett ellenőrzőpontok megnyitását kormányközi tárgyalások keretében vitatják meg. A Közúti Szolgálat és a hasonló nemzetközi projektek feladata, hogy megindokolják, hogyan járul hozzá az ellenőrzőpontok megnyitása a gazdaság egészének fejlődéséhez. A magyarországi határon új ellenőrzőpontok megnyitásával kapcsolatban is vannak fejlemények. Jelenleg a Velyka Palad (Nagypalád) – Kispalád ellenőrzőpont megnyitásának lehetőségét vizsgálják.

A “„Korszerű határok infrastruktúra – sikeres Kárpátok régió” ” (MOBI) projekt egy kisebb infrastrukturális részt – a Magyarország és Ukrajna “Tiszabecs (Magyarország) – Vylok” (Ukrajna) határátkelőhely Kispalád (Magyarország) – Velyka Palad (Ukrajna) határátkelőhelyre vezető és onnan induló kerékpárút Tiszabököny – Tiszapéterfalva felújítását – végzi el. Ezt az útszakaszt fel kell újítani, hogy körkörös kerékpárutat lehessen kialakítani. A kerékpárút rekonstrukciós projekt 2012-ben kezdődött a “Kerékpárral határok nélkül” program keretében. A kerékpárút egy szakasza a Vylok – Nevetlenfalu ellenőrzőpont felé már megépült, és ha a projekt keretében 5 km kerékpárút épül, akkor a Petrovo – Velyka Palad ellenőrzőpontig még 12 km kerékpárút építése van hátra. Ennek köszönhetően a Kárpátaljaja régió kerékpárútjai beolvadnak a magyarországi kerékpárút-hálózatba. Emellett megfontolás alatt vannak további kerékpárutak építésének lehetőségei is.

Vasyl Markovych arról is tájékoztatott, hogy az ukrajnai fél által meghatározott alábbi helyszíneken megvalósíthatósági tanulmányok készülnek:

1. A Kassa – Munkács (Košice – Mukachevo) autópálya-összeköttetés Záhor (Szlovákia) – Sztorozsnyica (Ukrajna) ellenőrző pont melletti szakasza.

2. Az Ulič – Zábrád (Szlovákia) autópálya szakasza, és / vagy

3. Az autópálya magyar határ felé vezető szakasza Velyka Palad (Ukrajna) és Kispalád (Magyarország) települések között.

Ezen kívül további 2 szlovákiai és 2 magyarországi helyszín megvalósíthatósági tanulmánya is készül. A MOBI-hoz hasonló projektek stratégiai fontosságúak a közlekedési infrastruktúra tervezése és fejlesztése szempontjából a határ mindkét oldalán.

 Az első ülés a magyar, szlovák, román és ukrán határok különböző oldalain a hatóságok és önkormányzatok, szakmai intézmények és szakértői csoportok szintjén a Kárpátok térségében a meglévő ellenőrzőpontok, nemzetközi közlekedési útvonalak, turistautak és kerékpárutak átépítésével és megépítésével kapcsolatos intézkedések megszilárdításának szükségességéről szóló megbeszélésekkel zárult. 

A következő üléseken a vasúti és légi összeköttetések kérdései kerültek megvitatásra, amelyeket a 2. és 3. részben ismertettünk.

A Regionális Fejlesztési Intézmények Nemzetközi Szövetségének (IARDI) sajtóközpontja

Related Articles